Kamerarendszerek telepítése esetén is a legfontosabb a felhasználó igényeinek minél pontosabb felmérése. Fontos tisztázni, hogy pontosan mekkora területet, milyen részletességgel kell megfigyelni. (egy kamerával is megoldható egy 1000 férőhelyes parkoló megfigyelése, de ebben az esetben a parkoló autók típusa sem lesz felismerhető, nemhogy a rendszáma.)
Kérésére szakértőnk felkeresi önt, és a helyszínen segít pontosítani az ön elképzeléseit, javaslatot tesz kamera típusra, kamera elhelyezésre, a szükséges kamerák számára. A várható képminőségről, képrészletességről is felvilágosítást tud adni. Lehetőség van arra is, hogy az előzetesen javasolt kamerákkal a helyszínen működés közben is bemutassuk a várható élő/rögzített képet.
Ha a kamerák típusa, objektívek típusa megvan, el kell dönteni, hogy mit kezdjünk a képekkel.
A képek rögzítésére az igényektől függően többféle eszközt tudunk javasolni.
A legegyszerűbb rögzítő eszköz az asztali DVR. (Digital Video Recorder)
Gyakorlatilag kinézetre és használatra is egy videomagnóhoz hasonlító egység, azzal a különbséggel, hogy a rögzítés nem szalagra, hanem szabvány PC-s winchesterre történik. Típustól függően fix csatornaszámmal rendelkeznek,( 4,8,16,32 bemenet) tehát a választásnál meg kell gondolni, hogy a későbbiekben lesz-e bővítve a rendszer.
Fontosabb tulajdonságaik, amire érdemes figyelni.:
Formátum. Az analóg CVBS szabvány felbontásbeli korlátait eleinte csak IP kamerákkal lehetett átlépni, ezek nagyon magas kezdőára hívta életre a “nagyfelbontású analóg” szabványokat. Igen, többet is, hiszen a nagyobb CCTV gyártók mind maguknak akarták a teljes piacot. De nem jött be a “csak egy maradhat” jóslat, a mai napig 4 analóg szabvány van használatban a CCTV rendszereknél.
1. HD-SDI
Bár az SDI szabványt a televíziós műsorszórásban már az 1980-as évek óta használták, a biztonságtechnikában 2010 környékén jelent meg. Ez volt az első kísérlet arra, hogy HD minőséget (720p/1080p) vigyenek át koax kábelen. Kicsit kakukktojás is, hiszen nem analóg jelet továbbított a hagyományos koax kábelen, hanem tömörítetlen digitális adatot. Mivel azonban nagyon drága volt és csak rövid távolságon (max. 100m) működött és még a kábelek minőségére is kényes volt, hamar alulmaradt a többivel szemben.
Jelenleg a CCTV piacról teljesen kiszorult, de a televíziós és orvosi eszközökben ma is egyeduralkodó. Stúdiókban, műtőkben (endoszkópos kamerák), ahol a késleltetés életveszélyes vagy zavaró lehet, ma is SDI-t használnak, de ezek már nem “biztonsági kamerák”, hanem professzionális videós eszközök.
2. HD-CVI
A Dahua technológiája. Ez volt az igazi áttörés: 2012-ben jelentették be, és 2013-ban vált széles körben elérhetővé. Ez volt az első olyan szabvány, ami “igazi” analóg módon, nagy távolságra küldött HD jelet, és nem volt olyan érzékeny a kábel minőségére, mint az SDI.
3. HD-TVI
A Techpoint fejlesztette ki, de a Hikvision tette világhírűvé a “Turbo HD” sorozatával 2014-ben. Azért hozták létre, hogy legyen egy nyitottabb alternatíva a Dahua-féle CVI-vel szemben. Gyorsan ez vált a legnépszerűbbé a telepítők körében a megbízhatósága miatt.
4. AHD (2014. vége)
A koreai Nextchip mutatta be 2014 végén. Az AHD (Analog High Definition) azzal hódított, hogy rendkívül olcsó volt, és a rögzítői szinte minden régi analóg kamerát is kezeltek. Ez tette lehetővé a legolcsóbb átállást a régi rendszerekről a HD-ra.
Jelenleg tehát 3 nagyfelbontású analóg szabvány él párhuzamosan a piacon. AHD, TVI és CVI, illetve a még mindig nagy számban működő hagyományos “kisfelbontású” analóg azaz CVBS rendszerek.
A Techson DVR -ei mind a 4 szabványt ismerik, kezelik, sőt, automatikusan, csatornánként automatikusan ismerik fel a csatlakoztatott kamerát. Emellett típustól függően 2,4,8 IP kamerát is tudnak rögzíteni az analóg kamerák mellett, sőt az analóg bemenetek is átválthatók IP-re.
Meglévő rendszer felújítására ez a leg-költséghatékonyabb megoldás, hiszen akár egyesével is, fokozatosan lehet velük áttérni az analógról a nagyfelbontású AHD kamerákra, vagy akár IP kamerákra is.
Csatornaszám. Azaz hány kamera képét tudja fogadni.
F/S. Frame/Sec. Másodpercenként rögzített képkockák száma. Általában a maximumot adják meg a gyártók, tehát a 100 f/s megoszlik a kamerák között. (16 kamera és 50 f/s esetében egy kamerára 3 rögzített képkocka jut másodpercenként.
Merevlemezek, HDD-k száma, mérete, esetleg bővíthető-e további belső vagy külső egységgel. Fontos tudni, hogy a rögzítési időt a DVR által használt kodek, a beállított minőség, a HDD-k mérete, a használt kamerák minősége és a kamerákon látható mozgás mennyisége is befolyásolja. Ezért a maximális rögzítési idő minden esetben csak becsült érték lehet.
Hálózatos funkciók.: Ez ma már minden DVR-nél és NVR-nél alap.
Minden Techson rögzítő elérhető ingyenes Android és I-Phone klienssel, (Super Live Plus) ahol az élőképek mellett a felvételek, sőt a beállítások is elérhetőek.
Minden Techson rögzítő elérhető webes felületen. ÉLőkép, felvételek, beállítások.
Smart Center alkalamazással akár 30 000 kamera is felügyelhető.
Mentési funkciók.: Van-e mód az esetleges események kimentésére? Beépített CD író, vagy USB pendrive csatlakozás.
A következő kategória a PC alapú rögzítők.
A hagyományos analóg, CVBS kamerákkal együtt gyakorlatilag megszűntek a digitalizáló vagy tömörítőkártyás PC-s rögzítők.
.
Analóg rendszerek hátrányai:
Felesleges többszöri analóg-digitális átalakítás. A CCD-ről kiolvasott képanyagot alakítják szabvány analóg videójellé, ezt továbbítják koax, vagy UTP kábelen, (vezetékhossztól, kábelminőségtől, környezettől függően több kevesebb zaj/zavar ül rá a hasznos jelre) a rögzítő a beérkező analóg jelet digitalizálja, majd tömöríti.
Kamera minőségét behatárolja a használt video szabvány (Pal esetén 625 soros felbontás, ebből 575 sor a látható kép. 50 Hz képfrissítés, ami a váltottsoros megjelenítés miatt 25 egészképet jelent)
Váltottsoros megjelenítés: 50 félkép másodpercenként. Először a páratlan sorok, majd a páros sorok kerülnek továbbításra. Emiatt a gyorsan mozgó objektumok képe fésüszerűen szétcsúszik. Minél kisebb f/s érték jut egy kamerára, annál nagyobb az időbeli eltérés a két félképkocka között, ezzel arányban nő a szétcsúszás is.
Vezetékhossz korlátozott. Analóg videójelet jó minőségű kábelek, csatlakozók esetén is maximum 300m-ig lehet vinni. Ennél nagyobb távolság esetén videójel erősítőket lehet/kell alkalmazni, ezek azonban nemcsak a hasznos jelet, hanem az előző vezetékszakaszon összegyűlt zajt/zavart is erősítik, ezért használatukkal mindenképpen csökken a jel/zaj viszony.
A fenti hátrányokra jelentenek megoldást a csökkenő áraknak köszönhetően gyorsan terjedő IP kamerák/kamerarendszerek.
Az IP rendszer előnyei:
Nincs felesleges átalakítás. A kamera a CCD-ről kiolvasott adatokat helyben tömöríti, és szabvány ethernet, vagy Wlan hálózaton keresztül továbbítja a szerver, vagy kliens felé.
A kamerák felbontása gyakorlatilag bármekkora lehet. A PAL szabvány kb 0.3Mpixelével szemben az IP kamerák 1,3 vagy akár 50 Mpixele, jóval részletgazdagabb, nagyíthatóbb, élesebb képet ad.
Az IP kamerák progresszív letapogatást használnak. Nincs váltottsor, fésüs szétcsúszás, gyakorlatilag éles állóképeket “fényképeznek”, a beállított f/s értéknek megfelelően.
Vezetékelés. A kamerák akár a meglévő számítógéphálózatra is csatlakozhatnak, így a vezetékelést akár teljes egészében meg lehet spórolni, de a meglévő hálózat leterheltségét, a használni kívánt kamerákhoz szükséges sávszélességet minden esetben érdemes előre kiszámolni, és ennek megfelelően bővíteni az infrastruktúrát.
Nagyobb rendszereknél persze biztonságosabb és stabilabb az önálló IP CCTV hálózat.
Aktív eszközökkel gyakorlatilag bármekkora távolság áthidalható, hiszen digitális jelátvitelnél az erősítéssel nem nő a jel/zaj viszony. Az internetnek hála akár különböző földrészen is lehetnek a rendszer kamerái.
Az IP kamerák akár önállóan is használhatók, azaz böngészővel, kliensprogrammal akár interneten keresztül is bárhonnan elérhetőek az élőképek. Egyes típusok emellett helyi rögzítést is tudnak SD kártyára.
Több kamera esetén az analóg rendszerhez hasonlóan egy központi NVR-re küldik a képeket, itt történik a rögzítés, visszajátszás.
IP-vel nincsenek határok.
Kis rendszernél ugyanaz a felállás mint az analóg korszakban. Helyi kamerák, helyi rögzítőre (NVR) csatlakoznak. A rögzítő csatlakozik internetre, így távolról is elérhető a rendszer.
Viszont IP rendszernél az egyes kamerák akár másik városban vagy földrészen is lehetnek.
De megoldható az is, hogy például különböző városban lévő kis üzletek önálló kamerarendszerei csatlakozzanak egy központi NVR-re, így a cég központjában egy rögzítőn, egy monitoron látható, felügyelhető menedzselhető a kis (távoli) üzletek összes kamerájának a képe.
