Szükség van-e távfelügyeletre?
Legyen őszinte!
Ön hányszor néz ki az ablakon egy megszólaló riasztó hangjára? Ugye hogy ritkán? És még ha ki is néz, valószínűleg már nem lát semmi gyanúsat, így indokolatlannak veszi a riasztást.
Pedig lehet hogy az elkövető vagy a szomszédtól, utcáról nem látható oldalon hatolt be a kiszemelt házba, vagy ha látható helyen, akkor már bentről visszazárta az ajtót/ablakot, tehát 10m-ről biztos hogy senki nem fedezi fel a nyomokat. De az is lehet, hogy a betörők szándékosan okozták a riasztást, épp azért, hogy kifigyeljék, történik-e intézkedés a rendszer jelzéseire.
A helyi hangjelzés tehát nem nyújt megfelelő biztonságot.
Saját (mobil) telefonra is küldhet a riasztó jelzést, de igazi intézkedés ebben az esetben sem történik. Hiába jelez a riasztó, ha a tulaj dolgozik, nincs a városban, esetleg ki van kapcsolva a mobilja. Ha fogadja a hívást, de nem tud hazamenni, még mindig telefonálhat valakinek. De kinek? Barátnak, ismerősnek, szomszédnak? Ők vajon épp ráérnek, ha igen mennyi idő alatt érnek a helyszínre? Vállalják-e a kockázatot, hogy szembe találkozzanak egy mindenre elszánt betörővel? Ha a szomszédot értesíti, biztos benne, hogy átmegy, és nem csak az ablakon néz ki a portára? Önmaga megnyugtatására sok riasztótulajdonos alkalmazza ezt a megoldást, elméletben működik is. De a gyakorlat teljesen más. Túl sok a „HA” a történetben. Egy tényleges betörés esetén biztos hogy nem a legoptimistább forgatókönyv válik valóra. A szomszéd nem lesz otthon, az egyik barát nem veszi fel a telefont, a másik barát vidéken van. 20 perc telefonálgatás után, (ha még nem adta fel) végre elér egy ismerőst, aki hajlandó megnézni a házat. (csak előbb felöltözik, megkeresi a papírjait, kulcsait, kiáll a garázsból, bezárja a kaput, és már indul is a helyszínre. Alig egy óra telt el a riasztás óta és máris a helyszínen a segítség. Ha az a cél, hogy legalább a bútorok megmaradjanak, akkor ez az ideális megoldás.
Ha biztos akar lenni abban, hogy minden jelzésre szakszerű intézkedés történik csak a távfelügyelet jelenthet megoldást.
Egy családi mozizás áráért nyugodtan alhat, és biztonságban tudhatja családját és értékeit.
Ha megszólal a riasztó.
A riasztás az átjelzés típusától függően 5-25 másodpercen belül befut a távfelügyelethez, ahol a diszpécser megteszi a szükséges ( az ügyfél által kért, és szerződésben rögzített ) intézkedéseket, azaz elindítja a járőrt és értesíti a megadott személyeket.
A helyszínre érkező járőrök kívülről minden nyílászárót ellenőriznek, ha betörés történt, a rendőrség és a tulajdonos kiérkezéséig biztosítják a helyszínt.
A távfelügyeletek általában 10-15 perces kivonulási időt garantálnak, de ez a szerződésben vállalt maximum időt jelenti. Ez soknak tűnhet, de az elkövető egy percig sem lehet nyugodt, hiszen a járőr lehet akár a szomszéd utcában is.
A távfelügyelet további előnyei.:
A riasztásjelzések mellett a rendszer szerviz/hiba jelzéseket is tud küldeni. 230V hiba, akkumulátor hiba, sziréna szabotázs, vezeték szabotázs. A rendszer megbízható működéséhez elengedhetetlen, hogy a hibajelzésekre is történjen megfelelő intézkedés. Például áramszünet esetén a riasztó akkumulátorai (állapotuktól függően) 24-36 óráig tudják működtetni a rendszert. Ha a rendszer leáll, a külső sziréna (a saját akkujának hála) megszólal, majd 5-10 perc után elhallgat és az objektum védelem nélkül marad. Távfelügyeletre kötött riasztó esetén a diszpécser már az áramszünet kezdetén értesíti a tulajdonost, így bőven van idő a megfelelő intézkedésre. (Nyugodtan nyaralhat, nem fog leállni a rendszer.)
Pánikjelzés, segítségkérés. A riasztó kezelőegységéről, fixen telepített nyomógombról, vagy akár nyakban hordható távkapcsolóról is indíthat segélykérő jelzést, ha gyanús mozgást észlel a kertben vagy a házban. Ez a jelzés az ön döntése alapján lehet csendes (csak a távfelügyelet kapja meg a riasztást) vagy hangos. (A sziréna is megszólal)
Nyitás/Zárás naplózás. Ha alkalmazottai is kezelhetik a riasztót, érdemes mindenkinek külön kódot beállítani. Így egyrészt nő a biztonság, hiszen mindenki jobban fog vigyázni a sajátjára, másrészt ha elmegy egy alkalmazott elég az ő kódját törölni, nem kell mindenkinek újat megtanulni. A riasztó minden egyes ki/be kapcsolást, a felhasználó azonosítását szolgáló sorszámmal együtt elküld a felügyeletnek. (Nem kódot, csak a kód sorszámát!) Így bármikor visszakereshető, hogy ki, és mikor kapcsolta ki vagy be a riasztót. Ezekről az eseményekről eseti, vagy akár havi rendszerességgel lista kérhető.
Eseményfigyelés. Üzletnél megadható például nyitvatartási idő. Ha egy alkalmazott engedély nélkül, éjszaka megy vissza „dolgozni”, erről a felügyelet rögtön értesíti a tulajdonost.
Technológia felügyelet.
A riasztórendszer segítségével gyakorlatilag bármilyen berendezés jelzései továbbítani lehet a felügyelet felé. Például hőmérséklet emelkedés hűtőházban, hőmérséklet csökkenés fagyveszélyes helyen, fáziskiesés, vízszintjelzés, stb.
A riasztó rendszer távfelügyelethez kapcsolására többféle lehetőség adott.
Kapcsolt vonalas, tehát vezetékes telefonon keresztüli kapcsolódás. Pár éve még ez volt a leggyakoribb kapcsolódási mód, mára azonban kezdik kiszorítani az újabb, gyorsabb, biztonságosabb megoldások.
Előnye.: Olcsó megoldás, ha van meglévő telefonvonal. (a számlát eseményenként egy kb 30mp-es hívás költségével emeli. Ez napi egy tesztet jelent+a riasztási, szerviz jelzések)
Hátránya: A telefonvezetékek gyakran oszlopokon, légkábelen jönnek, tehát könnyen elvághatók. Tesztek sűrűsége általában napi 1.
GSM. Ez még mindig kapcsolt vonalas, hiszen nincs állandó kapcsolat. A riasztó a vezetékes kapcsolathoz hasonlóan, esemény esetén tárcsáz, adatot küld, majd bontja a vonalat.
Előnye.: Nincs elvágható vezeték.
Hátránya: A készülékben fenn kell tartani egy mobil előfizetést. Alapdíj+hívásdíjak. Tesztek sűrűsége általában napi 1. Köztes szolgáltató a megrendelő és a felügyelet között.
URH. A távfelügyeleti szolgáltató saját frekvenciás rádióhálózatán történik a jelzésátvitel.
Előnye: Nincs elvágható vezeték. Nincs külön havidíj, percdíj. Nincs köztes szolgáltató a megrendelő és a távfelügyelet között.
Hátránya: Tesztek sűrűsége általában napi 1.
IP. Ha van az objektumban internetkapcsolat, használhatjuk a jelzések átvitelére.
Előnye.: Állandó felügyelet. A riasztó és a távfelügyelet akár online kapcsolatban is lehetnek egymással, a kapcsolat megszűnése azonnali riasztást generál a felügyeleten. Nincs külön havidíj, forgalmi díj.
Hátránya: Kérdéses, hogy az internetkapcsolat működik-e áramszünet esetén? Ha az utcában nincs áram, nem mennek a TV-k, nem mennek a PC-k, tehát senki nem igényli, hogy a kábeltévé vagy az internet működjön. Ha működik, akkor házon belül szünetmentesíteni kell az alkalmazott hálózati eszközöket is.(modem, router,switch)
A házba bejövő vezetékek sajnos gyakran védtelenek, elvághatók.
GPRS. Ez is IP kapcsolat, csak nem vezetéken, hanem valamelyik mobilszolgáltató hálózatán keresztül kapcsolódik a felügyeleti vevőhöz a rendszer.
Előnye.: Állandó felügyelet. A riasztó és a távfelügyelet akár online kapcsolatban is lehetnek egymással, a kapcsolat megszűnése azonnali riasztást generál a felügyeleten. Minimális havidíj.
Hátránya: Köztes szolgáltató a megrendelő és a felügyelet között.